Sziasztok!
Amikor ezt olvassátok én Balatonalmádin vagyok és éppen nyaralok. Szóval ez időzítettről megy. És a következő fejezet is még mindig időzítettről megy.
Nagyon köszönöm Clovenak a kommentet! Felvidítottad a napomat!
Nagyon köszönöm Clovenak a kommentet! Felvidítottad a napomat!
Nagyon örülnék még néhány kis kommentnek. Nem kellenek nekem regények, csak a kis véleményetek. Hogy mit szerettek vagy hogy mit nem szerettek a történetben. Hogy milyennek találjátok a szereplőket.
Én nagyon örülnék ilyen apróságoknak is!
14. fejezet az ugrás után!
Érzem, ahogy belül, a gyönyörű fehér ruhám és a mellkasom alatt elrobban az
a bomba, ami azóta ott van, hogy letisztáztam magamban, hogy Finnick Odairnak
mindössze egy játékszer vagyok.
-
Mégis hogy
képzelted ezt! Halljam Finnick Odair, hogyan képzelted, hogy csak úgy megcsókolsz
a nagy-nagy-nagy bevonulás közepette! – de nem hagyom, hogy válaszoljon. -
Hogyan képzelted, hogy nem hagysz nekem választási lehetőséget, hogy csak úgy
figyelmeztetés nélkül megcsókolsz, úgy hogy otthon is nézik a tévéket, Fred is
nézi a tévét. Azt hittem világos, hogy mi van. De nem! Te vagy a nagy Finnick Odair,
aki azt tesz, amit akar, nem tartja be a megállapodásokat, nem hagy békén! – Érzem,
ahogy a szavaim hatására egyre mérgesebb leszek, még mérgesebb, mint amilyen
eddig voltam. –Hogy gondolod, hogy ilyeneket csinálsz? Én ezt nem bírom tovább!
Nem tudom eljátszani, hogy szerelmes vagyok beléd, amikor volt egy megegyezésünk,
amit megszegtél! Volt egy megegyezésünk! – kiáltok minden szót egyre
hangosabban. – Nem tudok benned megbízni Finnick Odair – fejezem be, és az
utolsó szavakat olyan megvetéssel köpöm ki, hogy Finnick arcáról lehervad az
addigi arrogáns mosoly és most először emberibbnek látom, mint valaha. Dühös.
Rám.
-
Te ne beszélj
itt nekem Pearl Trawler! Nem lett volna muszáj visszacsókolni, ezt te magad is
tudod és csalódtam benned. Legalább ha nekem nem akkor magadnak bevallhatnád!
-
Igen? Akkor mit
kellett volna csinálnom? Lelökni a szekérről? Esetleg eltolni magamtól,
miközben mindenki azt hiszi, hogy szerelmes vagyok beléd! Lehet jobb lett volna,
azt teszem! Akkor legalább le lenne a gond rólad – üvöltöm vissza neki, pedig
három méterrel arrébb áll. – Most hogy mondod! Ezzel még tartozom – és
villámgyorsan megteszem a köztünk álló távolságot és képen törlöm. – Engem nem
csókolhatsz meg csak úgy, mert olyan kedved van!
-
Ugyan már
Pearly! – nem kerülte el a figyelmemet, hogy rendesen kimondta a nevemet. – Ne hidd,
hogy más, vagy mint a többi lány! Ugyan olyan vagy! Észre sem veszed, hogy
olyan dolgokat vágsz a fejemhez, amiben te is ugyanúgy benne voltál akárcsak
én! És ne hidd, hogy te ártatlan vagy. Ó, még véletlenül sem! Én csókoltalak
meg, de te flörtöltél velem – fejezi be és magasra rántja a szemöldökeit.
Erre én csak prüszkölök egyet, mert nem tudok mit mondani. Igaza volt.
-
Úgyhogy nem kell
velem jóba lenned, nem kell, hogy szeress, tisztelj, még bíznod sem kell
bennem. De nehogy azt hidd, hogy bármivel is jobb, vagy mint én! És te is
tudod, hogy el kell játszanod. Pontosan tudod és én is tudom, hogy miért –
mondja és emlékeztet arra, hogy mi történt.
Érzem, ahogy az arcomra kiül a megdöbbenés.
-
Te nem
jelentkeztél volna mindenképpen önkéntesnek – mondom kiszáradt torokkal.
-
Dehogynem
jelentkeztem volna. Azt hiszed, érdekel engem a szánalmas kis románcotok? De
akkor is a szívszerelmed helyett jöttem el a viadalra. Ez azért mégiscsak nyom
valamit a latba.
Hirtelen a megdöbbenést felváltja a düh. A méreg. A gyűlölet. Az érzés hogy
fájdalmat okozzak Finnick Odairnak. Így hát lekeverek még egy pofont neki. És a
fogaim között préselem ki a szavakat.
-
Tudod eddig
sosem volt világos, hogy miért nem vagy egy heteknél többet a lányokkal. Egy
idő után mindenki rájön, hogy mekkora szemét vagy. Igaz?
-
Nem értesz te
semmit Pearly Trawler – mondja kimérten, hidegen és kimegy a szobámból.
Én pedig egyszerűen elterülök az ágyon, és nem akarom végiggondolni, hogy
miket vágtam a fejéhez. Viszont azok, amiket ő mondott nekem visszhangként
zengtek bennem.
Legalább ha nekem nem, magadnál bevallhatnád.
Ne hidd, hogy más, vagy mint a többi lány.
Ne hidd, hogy te ártatlan vagy. Te flörtöltél velem.
Te is tudod, hogy el kell játszanod.
Azt hiszed, érdekel engem a
szánalmas kis románcotok?
Végül az utolsó, amit hozzám vágott. Hogy nem értek semmit.
-
Dögölj meg
Finnick Odair – morgom csak úgy magamnak.
Nagyon tetszik a blogod és várom a kövit:) imádom Pearly nevééét.....és kíváncsi vagyok mi az amit Pearly nem érthet meeg
VálaszTörlésSzia! Nagyon jó a blog, és az új fejléc is :D remélem még sokáig olvashatom a történetet :) Csak így tovább!!
VálaszTörlésNagyon jó a blogod és már nagyon várom a következő fejezetet :) mikorra várható? :)
VálaszTörlés